Pratiche sleali 2005/0029 HU
BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf
- Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról
- fogyasztó
- kereskedő
- termék
- az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott kereskedelmi gyakorlatai
- fogyasztók gazdasági magatartásának jelentős torzítása
- magatartási kódex
- a magatartási kódex felelőse
- szakmai gondosság
- felhívás vásárlásra
- nem megengedett befolyásolás
- ügyleti döntés
- szabályozott szakma
- vagy 37
- kereskedelmi 30
- gyakorlat 9
- tisztességtelen 8
- módon 8
- amely 8
- magatartását 8
- fogyasztó 7
- gyakorlatok 7
- gazdasági 7
- illetve 7
- jelentősen 6
- termékkel 6
- amelyek 6
- azon 5
- ezen 5
- hogy 5
- való 5
- irányelv 5
- szakmai 5
- cikkben 4
- meghatározott 4
- valószínűsíthetően 4
- csoport 4
- csak 4
- megtévesztő 4
- minden 4
- kell 4
- cikk 4
- szemben 4
- átlag 4
- olyan 4
- meghozatalára 4
- alkalmazni 4
- gyakorlatokat 4
- fizikai 4
- jár 3
- agresszív 3
- valamint 3
- kereskedő 3
- ideértve 3
- által 3
- döntés 3
- ésszerűen 3
- ezáltal 3
- hozott 3
- kapcsolatban 3
- szellemi 2
- gyakorlása 2
- követelményeivel 2
5. cikk
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma
(1) Tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazni.
(2) A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amennyiben:
a) | ellentétes a szakmai_gondosság követelményeivel, és |
b) | a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja vagy torzíthatja azon átlag fogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut vagy aki a címzettje, illetve – amennyiben a kereskedelmi gyakorlat egy bizonyos fogyasztói csoportra irányul – a csoport átlagtagjának a gazdasági magatartását. |
(3) Azon kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek valószínűsíthetően csak a fogyasztóknak egy, e kereskedelmi gyakorlattal vagy az annak alapjául szolgáló termékkel szemben szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk, koruk vagy hiszékenységük miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjának gazdasági magatartását torzítják jelentősen – és oly módon, hogy azt a kereskedőnek ésszerűen előre kellene látnia –, az adott csoport átlagtagja szempontjából kell értékelni. Ez nem érinti azokat a megszokott és jogszerű reklámtevékenységeket, amelyek túlzó vagy nem szó szerint értendő kijelentéseket alkalmaznak.
(4) Különösen tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely:
a) | a 6. és 7. cikkben meghatározott módon megtévesztő, vagy |
b) | a 8. és 9. cikkben meghatározott módon agresszív. |
(5) Az I. melléklet tartalmazza azoknak a kereskedelmi gyakorlatoknak a felsorolását, amelyek minden körülmény között tisztességtelennek minősülnek. Ugyanezt a felsorolást kell alkalmazni minden tagállamban, és a felsorolás csak ezen irányelv felülvizsgálata révén módosítható.
1. Szakasz
Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
a) | „ fogyasztó”: az a természetes személy, aki az ezen irányelv szabályozási körébe tartozó kereskedelmi gyakorlatok során kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el; |
b) | „ kereskedő”: az a természetes vagy jogi személy, aki illetve amely az ezen irányelv szabályozási körébe tartozó kereskedelmi gyakorlatok során kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, valamint aki a kereskedő nevében vagy javára jár el; |
c) | „ termék”: az áru vagy szolgáltatás, ideértve az ingatlantulajdont, valamint a jogokat és kötelezettségeket is; |
d) | „az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szemben folytatott kereskedelmi gyakorlatai” (a továbbiakban: „kereskedelmi gyakorlatok”): a kereskedő által kifejtett tevékenység, mulasztás, magatartási forma vagy megjelenítési mód, illetve kereskedelmi kommunikáció – beleértve a reklámot és a marketinget is –, amely közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történő eladásösztönzésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával; |
e) | „ fogyasztók gazdasági magatartásának jelentős torzítása”: a kereskedelmi gyakorlat olyan célból történő alkalmazása, hogy érzékelhető módon rontsa a fogyasztó tájékozott döntés meghozatalára való képességét, és amely ezáltal olyan ügyleti_döntés meghozatalára ösztönzi a fogyasztót, amelyet egyébként nem hozott volna meg; |
f) | „ magatartási_kódex”: az a megállapodás vagy – nem tagállami törvény, rendelet vagy közigazgatási rendelkezés által előírt – szabályegyüttes, amely meghatározza azon kereskedők magatartását, akik egy vagy több sajátos kereskedelmi gyakorlat vagy üzletág vonatkozásában e kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el; |
g) | „a magatartási_kódex felelőse”: az a jogalany, ideértve a kereskedőt vagy kereskedők csoportját is, aki illetve amely felelős a magatartási_kódex kidolgozásáért és felülvizsgálatáért és/vagy e kódex azon személyek általi betartásának nyomon követéséért, akik azt magukra nézve kötelezőnek ismerik el; |
h) | „ szakmai_gondosság”: a szakismeret és a gondosság azon szintje, amelynek gyakorlása ésszerűen elvárható a kereskedőtől a fogyasztóval szemben, a becsületes piaci gyakorlatnak és/vagy a jóhiszeműség általános alapelvének megfelelően, a kereskedő tevékenységi körében; |
i) | „ felhívás_vásárlásra”: a termék tulajdonságait és árát az alkalmazott kereskedelmi kommunikációs eszköznek megfelelően feltüntető kereskedelmi kommunikáció, amely ezáltal lehetővé teszi a fogyasztó számára a vásárlást; |
j) | „ nem_megengedett_befolyásolás”: a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása nyomásgyakorlásra, akár fizikai erőszak alkalmazása vagy azzal való fenyegetés nélkül oly módon, amely jelentősen korlátozza a fogyasztónak a tájékozott döntés meghozatalára való képességét; |
k) | „ ügyleti_döntés”: a fogyasztó által arra vonatkozóan hozott döntés, hogy vásároljon-e, és ha vásárol, akkor hogyan és milyen feltételek mellett, egy összegben vagy részletekben fizessen-e, a terméket megtartsa vagy elidegenítse-e, a termékkel kapcsolatos szerződéses jogát gyakorolja-e, valamint hogy a fogyasztó a cselekvés vagy a cselekvéstől való tartózkodás mellett döntsön-e; |
l) | „ szabályozott_szakma”: olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amelyhez való jogosultság, illetve amelynek gyakorlása vagy gyakorlásának valamely formája közvetlenül vagy közvetve, törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések értelmében különleges szakmai képesítéshez kötött. |
5. cikk
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalma
(1) Tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazni.
(2) A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amennyiben:
a) | ellentétes a szakmai_gondosság követelményeivel, és |
b) | a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja vagy torzíthatja azon átlag fogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut vagy aki a címzettje, illetve – amennyiben a kereskedelmi gyakorlat egy bizonyos fogyasztói csoportra irányul – a csoport átlagtagjának a gazdasági magatartását. |
(3) Azon kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek valószínűsíthetően csak a fogyasztóknak egy, e kereskedelmi gyakorlattal vagy az annak alapjául szolgáló termékkel szemben szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk, koruk vagy hiszékenységük miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjának gazdasági magatartását torzítják jelentősen – és oly módon, hogy azt a kereskedőnek ésszerűen előre kellene látnia –, az adott csoport átlagtagja szempontjából kell értékelni. Ez nem érinti azokat a megszokott és jogszerű reklámtevékenységeket, amelyek túlzó vagy nem szó szerint értendő kijelentéseket alkalmaznak.
(4) Különösen tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely:
a) | a 6. és 7. cikkben meghatározott módon megtévesztő, vagy |
b) | a 8. és 9. cikkben meghatározott módon agresszív. |
(5) Az I. melléklet tartalmazza azoknak a kereskedelmi gyakorlatoknak a felsorolását, amelyek minden körülmény között tisztességtelennek minősülnek. Ugyanezt a felsorolást kell alkalmazni minden tagállamban, és a felsorolás csak ezen irányelv felülvizsgálata révén módosítható.
1. Szakasz
Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok
8. cikk
Agresszív kereskedelmi gyakorlatok
Agresszívnek minősül az a kereskedelmi gyakorlat, amely ténybeli összefüggésében – figyelembe véve valamennyi jellemzőjét és körülményét – zaklatás, kényszerítés – ideértve a fizikai erőszak alkalmazását is –, illetve nem_megengedett_befolyásolás útján ténylegesen vagy valószínűsíthetően jelentősen korlátozza az átlag fogyasztónak a termékkel kapcsolatos választási szabadságát vagy magatartását, s ezáltal ténylegesen vagy valószínűsíthetően az átlag fogyasztót olyan ügyleti_döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna.
whereas